HUMINSAVAK - múlt és jövő

Az iszap gyógyító, valamint a feketeszén emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatása az emberek számára a középkor óta köztudott, de az a tény, hogy a huminsavak szerepet játszanak ezekben a folyamatokban, csak viszonylag rövid ideje ismert számunkra. Az ezen a területen végzett kutatások csak az elmúlt évtized során hoztak előrelépést, ami megalapozta a huminsav alapú készítmények egyre gyakoribb felhasználását ugyanúgy a humán gyógyászatban, mint a növénytermesztés és állattenyésztés területén is. A huminsavak olyan természetes szerves anyagok, amelyek a növényi eredetű szerves anyagok vegyi és biológiai lebontásával, valamint a mikroorganizmusok szintetikus aktivitásával jönnek létre.

A fulvo- és a huminsavak együttesen a humuszképező anyagok közé tartoznak. Ezek alapját a lignin és további növényi eredetű biomassza összetevők képezik (cukrok, zsírok, fehérjék, viasz és gyanta). A huminsavak összetett szerkezete gyakorlatilag vízben oldhatatlanná teszi őket, s ezzel egyidejűleg nagy biológiai aktivitást is mutatnak.

A természetben a huminsavak megtalálhatók az állóvizekben, valamint a homokos és agyagos talajban is. Nagyobb mennyiségben jelen van a gyógyhatású iszapban, az istállótrágyában, a termőtalajban, de a legnagyobb mennyiségben a tőzegben, a lignitben és a barnaszénben van jelen. Leggazdagabb természetes forrásuk a Leonardite ami egy humuszásvány és oxidációval keletkezik. A tőzeghez hasonlóan teljesen természetes szerves anyag, amely körülbelül 50-80%-ban huminsavat tartalmaz. A lignitbányászat melléktermékének is tekinthető, főként felszíni vagy felszínhez közeli lignitrétegekben találhatjuk meg, de bitumenes és szenes talajokban is fellelhető.

Kiválóan képesek megkötni azokat a fémeket, amelyek ezt követően kiválasztódnak a szervezetből. A növekvő molekulatömeg mellett az a képesség is növekszik, ami lehetővé teszi méregtelenítésre való alkalmazást nehézfémek, például ólom, réz, higany, kadmium vagy bárium mérgezésében. A fémek mellett olyan endogén és exogén eredetű toxikus anyagokat is képesek megkötni, mint pl. a mikrobiális toxinok, mikotoxinok, fitotoxinok, ammónia, PCB, dioxin, benzpirének, stb., amik így a szervezet számára elérhetetlenné válnak és a széklettel együtt távoznak.

Az állati szervezetre gyakorolt komplex hatása

Jelentős szerepet játszanak a gasztrointesztinális rendszer fertőzésektől való védelme során és pozitív hatással vannak annak funkcióira. Az emésztőrendszer nyálkahártyáján védőréteget képeznek és így csökkentik a fertőzések valamint a mérgezések kockázatát. Katalitikus folyamatok révén megzavarják a mikrobák fehérjék és szénhidrátok anyagcseréjét, ami a baktériumok és vírusok károsodásához vagy elpusztításához vezet. Gyulladáscsökkentő hatással bírnak, megkötik a szabadgyököket és stimulálják a bélbolyhokban az immunrendszer receptorait a kórokozókkal szemben is.

Nagyon jó pufferelő képességekkel rendelkeznek – stabilizálják a teljes emésztőrendszer pH értékét. Ioncserélőként és kelátképzőként fokozzák a nitrogén és a foszfor felhasználását, valamint növelik a vas és a réz felszívódását. Hatással vannak a bél- és bendő mikroflóra összetételére és aktivitására a szimbiotikus mikroorganizmusok (laktobacillusok, bifidobaktériumok) javára, erősítik a probiotikumok hatását és elnyomják a kérődzők ketoacidózisának kialakulását.

A bél mikroflórájának stabilizálásával elősegítik a táplálék tápanyag tartalmának nagyobb mértékű felhasználását, a hasnyálmirigy enzimek elősegítésével pedig növelik a takarmány feldolgozását. A huminsavak nagy része a széklettel együtt ürül ki a szervezetből, egy részét pedig a bél mikroflórája is lebontja. Ez teszi lehetővé kockázatmentes felhasználásukat a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés és humán gyógyászat területén is. A növénytermesztésben a huminsavak felhasználásának létjogosultsága abban rejlik, hogy jelentős szerepet játszanak a talaj termőképességének növelésében és ezzel a takarmány- és élelmiszeripari biomassza képződésben is. Ezzel egyidejűleg növelik a növények tápanyag- és csökkentik azok méreganyag tartalmát.

Az állati szervezetre gyakorolt komplex hatásának és nagyszerű tulajdonságainak köszönhetően a huminsavakat egyre szélesebb körben alkalmazzák az állattenyésztés területén. A huminsav alapú készítmények szájon át történő alkalmazása a takarmányban, biztosítja az állatok jó egészségügyi állapotát és pozitiv hatással van az összes termelési paraméterre. A brojler csirke- és sertéstelepek esetében a huminsavak profilaktikus adagjainak teljes felületi alkalmazását követően jelentős napi növekedés, valamint alacsonyabb tápanyag/kg bevitel és magasabb húshozam volt megfigyelhető.
Olvasson tovább itt!

Csökkent az állatok pusztulási aránya, főleg a fiatalkori időszakban és növekedett az állomány kondíciója, valamint egyensúlya. Ez az egyes telepeken tapasztalható hizlalási mutatók hatékonysági indexének látványos növekedéséhez vezet. A huminsav alapú abszorbens alomban való alkalmazása baromfi és sertéstelepeken jelentősen csökkentette az ammónia jelenlétét az adott közegben, ami javítja a munkakörülményeket, az állatok egészségügyi állapotát valamint csökkenti a környezetszennyezéssel kapcsolatos kiadásokat.

Környezetvédelmi és gazdasági szempontból itt sem elhanyagolható a tojók ürülékének komposztként való felhasználása egy kiváló minőségű, magas huminsav tartalmú szerves trágya létrehozásának céljából, amely pozitív tulajdonságait így a talajnak is továbbadja illetve a hulladékmentesítést is elősegíti így. A tojóknak adagolt huminsavaknak a takarmány konverziója során van jelentős hatásuk, ami a tojók testtömegének és a tojáshozam növekedéséhez vezet. Emelkedik a tojások kelési aránya és javulnak minőségbeli tulajdonságaik is (súly, héj keménysége…) Emellett javul az állatok kondíciója, tollazata, csökken az elhullási arány és a közegben tapasztalható ammónia koncentráció is.

A huminsav alapú készítmények felhasználhatók tejelő tehenek tartása során is, ahol már az adagolás megkezdésétől számított pár napon belül növekedett tejhozam figyelhető meg a takarmány fogyasztás csökkenése mellett. A takarmányba, preventív jelleggel rendszeresen történő adagolás mellett javul az állatok egészségügyi állapota, csökkentek a patamegbetegedések, csökken a karbantartási idő és csökken az állatok elhullásának mértéke is, ami végső soron a tejtermelés hozamának növekedését és az előállítási költségének csökkenését eredményezi.

A juhok, kecskék és lovak esetében a legideálisabb ellés előtt és után a takarmányhoz adagolni, húsevők esetében ellés előtt és a szoptatási idő alatt, a vedlés időszaka alatt és a sportlovak esetében az intenzív edzés előtt és annak időtartama alatt. Az elhanyagolható felszívódás, az alacsony toxicitás és a szinte mellékhatásoktól mentes alkalmazás lehetővé teszi a huminsavak profilaktikus célokra történő felhasználását az összes állatfaj esetében. Nagy előny az is, hogy az ilyen gazdaságokból származó állati termékek organikusak, idegen vegyületektől mentesek (gyógyszerek, toxinok stb.).

Az összes állatfaj és minden korcsoport esetében bevált a huminsavak ill. azok sóinak terápiás céllal történő szájon át való alkalmazása több akut és krónikus megbetegedés kezelése során. Tulajdonságaikra való tekintettel ajánlott azok használata hasmenés, diszpepszia vagy bármilyen bőrbetegség esetén. Nagyszerű terápiás hatás érhető el akut intoxikáció esetén történő adagolás esetén is. Nagyon jó eredmények vannak nyilvántartva sertés anémia és kérődzők emésztőrendszeri megbetegedéseinek kezelése során is. Jelentősebb hatás érhető el probiotikumokkal egyszerre történő alkalmazás során. Az állati eredetű élelmiszerek előállítása szempontjából, a huminsavak alkalmazásának jelentős előnye, hogy nem szükséges biztonsági időkorlátot betartani.

A huminsavak az embereknek is segítenek

A humán gyógyászatban a huminsavat olyan nehézfémmérgezésnél mint az ólom, kadmium, higany javallott alkalmazni vagy akár krónikus ekcéma, hajhullás és szívkoszorúér betegség esetén is pozitív hatással lehet. Jótékonyan hatnak a daganatokkal küzdő betegekre is, ahol az immunrendszer átfogó támogatásán túl a kemoterápia és a sugárzás utáni mellékhatásokat is enyhítik.

Huminsav használat mellett, mellékhatások az embereknél csak ritkán és csak átmenetileg jelentkeznek. Ezek főként könnyebb lefolyású hányinger, szédülés, hasmenés és hányás formájában. A fent leírtakból adódik, hogy a huminsavak felhasználási spektruma, akár a növénytermesztést, az állattenyésztést, az állatorvoslást vagy a humán gyógyászatot tekintve is nagyon széleskörű és lehetőséget kínál a manapság viszonylag magas antibiotikum, kemoterápia és egyéb gyógyszerek fogyasztásának csökkentésére.

Amennyiben érdeklődik az emberek számára is alkalmas magas aktivált huminsav tartalmú HUMAC Nativ készítmények iránt, vegye fel velünk a kapcsolatot, több típust is kínálunk.

HUMINSAVAK - múlt és jövő

Az iszap gyógyító, valamint a feketeszén emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatása az emberek számára a középkor óta köztudott, de az a tény, hogy a huminsavak szerepet játszanak ezekben a folyamatokban, csak viszonylag rövid ideje ismert számunkra. Az ezen a területen végzett kutatások csak az elmúlt évtized során hoztak előrelépést, ami megalapozta a huminsav alapú készítmények egyre gyakoribb felhasználását ugyanúgy a humán gyógyászatban, mint a növénytermesztés és állattenyésztés területén is. A huminsavak olyan természetes szerves anyagok, amelyek a növényi eredetű szerves anyagok vegyi és biológiai lebontásával, valamint a mikroorganizmusok szintetikus aktivitásával jönnek létre.

A fulvo- és a huminsavak együttesen a humusz részét képező anyagok közé tartoznak. Ezek alapját a lignin és további növényi eredetű biomassza összetevők képezik (cukrok, zsírok, fehérjék, viasz és gyanta). A huminsavak összetett szerkezete gyakorlatilag vízben oldhatatlanná teszi őket, s ezzel egyidejűleg nagy biológiai aktivitást is mutatnak.

A természetben a huminsavak megtalálhatók az állóvizekben, valamint a homokos és agyagos talajban is. Nagyobb mennyiségben jelen van a gyógyhatású iszapban, az istállótrágyában, a termőtalajban, de a legnagyobb mennyiségben a tőzegben, a lignitben és a barnaszénben van jelen. Leggazdagabb természetes forrásuk a Leonardite ami egy humuszásvány és oxidációval keletkezik. A tőzeghez hasonlóan teljesen természetes szerves anyag, amely körülbelül 50-80%-ban huminsavat tartalmaz. A lignitbányászat melléktermékének is tekinthető, főként felszíni vagy felszínhez közeli lignitrétegekben találhatjuk meg, de bitumenes és szenes talajokban is fellelhető.

Kiválóan képesek megkötni azokat a fémeket, amelyek ezt követően kiválasztódnak a szervezetből. A növekvő molekulatömeg mellett az a képesség is növekszik, ami lehetővé teszi méregtelenítésre való alkalmazást nehézfémek, például ólom, réz, higany, kadmium vagy bárium mérgezésében. A fémek mellett olyan endogén és exogén eredetű toxikus anyagokat is képesek megkötni, mint pl. a mikrobiális toxinok, mikotoxinok, fitotoxinok, ammónia, PCB, dioxin, benzpirének, stb., amik így a szervezet számára elérhetetlenné válnak és a széklettel együtt távoznak.

Az állati szervezetre gyakorolt komplex hatása

Jelentős szerepet játszanak a gasztrointesztinális rendszer fertőzésektől való védelme során és pozitív hatással vannak annak funkcióira. Az emésztőrendszer nyálkahártyáján védőréteget képeznek és így csökkentik a fertőzések valamint a mérgezések kockázatát. Katalitikus folyamatok révén megzavarják a mikrobák fehérjék és szénhidrátok anyagcseréjét, ami a baktériumok és vírusok károsodásához vagy elpusztításához vezet. Gyulladáscsökkentő hatással bírnak, megkötik a szabadgyököket és stimulálják a bélbolyhokban az immunrendszer receptorait a kórokozókkal szemben is.

Nagyon jó pufferelő képességekkel rendelkeznek – stabilizálják a teljes emésztőrendszer pH értékét. Ioncserélőként és kelátképzőként fokozzák a nitrogén és a foszfor felhasználását, valamint növelik a vas és a réz felszívódását. Hatással vannak a bél- és bendő mikroflóra összetételére és aktivitására a szimbiotikus mikroorganizmusok (laktobacillusok, bifidobaktériumok) javára, erősítik a probiotikumok hatását és elnyomják a kérődzők ketoacidózisának kialakulását.

A bél mikroflórájának stabilizálásával elősegítik a táplálék tápanyag tartalmának nagyobb mértékű felhasználását, a hasnyálmirigy enzimek elősegítésével pedig növelik a takarmány feldolgozását. A huminsavak nagy része a széklettel együtt ürül ki a szervezetből, egy részét pedig a bél mikroflórája is lebontja. Ez teszi lehetővé kockázatmentes felhasználásukat a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés és humán gyógyászat területén is. A növénytermesztésben a huminsavak felhasználásának létjogosultsága abban rejlik, hogy jelentős szerepet játszanak a talaj termőképességének növelésében és ezzel a takarmány- és élelmiszeripari biomassza képződésben is. Ezzel egyidejűleg növelik a növények tápanyag- és csökkentik azok méreganyag tartalmát.

Az állati szervezetre gyakorolt komplex hatásának és nagyszerű tulajdonságainak köszönhetően a huminsavakat egyre szélesebb körben alkalmazzák az állattenyésztés területén. A huminsav alapú készítmények szájon át történő alkalmazása a takarmányban, biztosítja az állatok jó egészségügyi állapotát és pozitiv hatással van az összes termelési paraméterre. A brojler csirke- és sertéstelepek esetében a huminsavak profilaktikus adagjainak teljes felületi alkalmazását követően jelentős napi növekedés, valamint alacsonyabb tápanyag/kg bevitel és magasabb húshozam volt megfigyelhető.

Csökkent az állatok pusztulási aránya, főleg a fiatalkori időszakban és növekedett az állomány kondíciója, valamint egyensúlya. Ez az egyes telepeken tapasztalható hizlalási mutatók hatékonysági indexének látványos növekedéséhez vezet. A huminsav alapú abszorbens alomban való alkalmazása baromfi és sertéstelepeken jelentősen csökkentette az ammónia jelenlétét az adott közegben, ami javítja a munkakörülményeket, az állatok egészségügyi állapotát valamint csökkenti a környezetszennyezéssel kapcsolatos kiadásokat.

Környezetvédelmi és gazdasági szempontból itt sem elhanyagolható a tojók ürülékének komposztként való felhasználása egy kiváló minőségű, magas huminsav tartalmú szerves trágya létrehozásának céljából, amely pozitív tulajdonságait így a talajnak is továbbadja illetve a hulladékmentesítést is elősegíti így. A tojóknak adagolt huminsavaknak a takarmány konverziója során van jelentős hatásuk, ami a tojók testtömegének és a tojáshozam növekedéséhez vezet. Emelkedik a tojások kelési aránya és javulnak minőségbeli tulajdonságaik is (súly, héj keménysége…) Emellett javul az állatok kondíciója, tollazata, csökken az elhullási arány és a közegben tapasztalható ammónia koncentráció is.

A huminsav alapú készítmények felhasználhatók tejelő tehenek tartása során is, ahol már az adagolás megkezdésétől számított pár napon belül növekedett tejhozam figyelhető meg a takarmány fogyasztás csökkenése mellett. A takarmányba, preventív jelleggel rendszeresen történő adagolás mellett javul az állatok egészségügyi állapota, csökkentek a patamegbetegedések, csökken a karbantartási idő és csökken az állatok elhullásának mértéke is, ami végső soron a tejtermelés hozamának növekedését és az előállítási költségének csökkenését eredményezi.

A juhok, kecskék és lovak esetében a legideálisabb ellés előtt és után a takarmányhoz adagolni, húsevők esetében ellés előtt és a szoptatási idő alatt, a vedlés időszaka alatt és a sportlovak esetében az intenzív edzés előtt és annak időtartama alatt. Az elhanyagolható felszívódás, az alacsony toxicitás és a szinte mellékhatásoktól mentes alkalmazás lehetővé teszi a huminsavak profilaktikus célokra történő felhasználását az összes állatfaj esetében. Nagy előny az is, hogy az ilyen gazdaságokból származó állati termékek organikusak, idegen vegyületektől mentesek (gyógyszerek, toxinok stb.).

Az összes állatfaj és minden korcsoport esetében bevált a huminsavak ill. azok sóinak terápiás céllal történő szájon át való alkalmazása több akut és krónikus megbetegedés kezelése során. Tulajdonságaikra való tekintettel ajánlott azok használata hasmenés, diszpepszia vagy bármilyen bőrbetegség esetén. Nagyszerű terápiás hatás érhető el akut intoxikáció esetén történő adagolás esetén is. Nagyon jó eredmények vannak nyilvántartva sertés anémia és kérődzők emésztőrendszeri megbetegedéseinek kezelése során is. Jelentősebb hatás érhető el probiotikumokkal egyszerre történő alkalmazás során. Az állati eredetű élelmiszerek előállítása szempontjából, a huminsavak alkalmazásának jelentős előnye, hogy nem szükséges biztonsági időkorlátot betartani.

A huminsavak az embereknek is segítenek

humán gyógyászatban a huminsavat olyan nehézfémmérgezésnél mint az ólom, kadmium, higany javallott alkalmazni vagy akár krónikus ekcéma, hajhullás és szívkoszorúér betegség esetén is pozitív hatással lehet. Jótékonyan hatnak a daganatokkal küzdő betegekre is, ahol az immunrendszer átfogó támogatásán túl a kemoterápia és a sugárzás utáni mellékhatásokat is enyhítik.

Huminsav használat mellett, mellékhatások az embereknél csak ritkán és csak átmenetileg jelentkeznek. Ezek főként könnyebb lefolyású hányinger, szédülés, hasmenés és hányás formájában. A fent leírtakból adódik, hogy a huminsavak felhasználási spektruma, akár a növénytermesztést, az állattenyésztést, az állatorvoslást vagy a humán gyógyászatot tekintve is nagyon széleskörű és lehetőséget kínál a manapság viszonylag magas antibiotikum, kemoterápia és egyéb gyógyszerek fogyasztásának csökkentésére.

Amennyiben érdeklődik az emberek számára is alkalmas magas aktivált huminsav tartalmú HUMAC Nativ készítmények iránt, vegye fel velünk a kapcsolatot, több típust is kínálunk.